pankaandpietro

Az elmúlt szombati felvételik kapcsán eszembe jutott ez a vers.

Nagyon erős. Szeretem benne ezeket a kifejezéseket: "szabványossá csiszolódik", "méltó sikerek", "szabálytalan pillanatban", "üres a holnap". És persze a végét... Azt nagyon.

Fésűs Éva: Karrier

Rengeteg közhely.
Már kisgyerekként ezek között nő fel,
hallgatva oktatóit,
míg szabványossá csiszolódik
és megtanulja jól a leckét,
hogy jelenlétét a világban elismerjék.
Aztán előregyártott,
magára szabott igazságok
és mindenáron elért eredmények
hasznából olyan életformát épít,
amelyben méltó sikerek kísérik,
és élvezet az élet,
hiszen mindene megvan...!
Míg egyszer egy váratlan,
teljesen szabálytalan pillanatban
ijedten rá nem döbben,
hogy sodródva az áradó időben
hiába jeleskedett szakadatlan,
valahol hézag volt a tananyagban,
mert örömei mind elfogytak,
üres a szíve és üres a holnap,
ajtaján balsejtelmek hallgatóznak.
Látván, hogy ismerősei között
Isten ismét divatba jött,
gyorsan keresztet vet ő is magára,
hiszen talán ez lesz a kulcsa
annak, hogy mégis legyen jussa
az elszalasztott boldogságra,
és reméli, ha minden véget ért,
tovább megőrzik hírnevét,
mert neve és emléke
márványtáblába vésve,
vagy művész által faragott kereszten,
mint követendő példakép marad fenn.

Vagy nem.