Áldás vagy átok? Gyógynövény vagy idegméreg?

parlagfű panka&pietro

 

A környezetemben korábban senki nem volt allergiás a parlagfűre, azt hiszem, meg sem ismertem volna ezt a növényt. Aztán találkoztam valakivel, aki nagyon-nagyon allergiás rá, így most már tudom (dehogy tudom, csak tudni vélem), hogy milyen ez. Aki nem ismer ennyire durván allergiás embert, az talán nem is sejti - még akkor sem, ha ő maga allergiás, de sokkal kevésbé érzékeny az ambrózia pollenjére.

Nem vagyok orvos, csak a témával kapcsolatos tapasztalatait írom le.

 

Tévhitek

  • Sok helyen olvasni mostanában, hogy miért kell bántani szegény parlagfüvet, mikor az tulajdonképpen vitaminokkal teli gyógynövény, és hogy nem is a parlagfű pollenje okozza a bajt, hanem a nagyméretű pollenjére rátapadó szmog. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy alig forgalmas, csendes vidéki faluban ugyanolyan brutális tüneteket okoz a parlagfű, mint egy nagyvárosban élő embernek, akár van benne C-vitamin, akár nincs.
     
  • Olyant is hallottunk már, hogy a bükki füvesember, Gyuri bácsi szerint is gyógynövény a parlagfű. Ismerjük a könyvét, megnéztük a honlapját, egy szóval sem ír a parlagfűről, mint gyógynövényről, vagy annak bármilyen pozitív hatásáról.
     
  • Szokták azt is mondani, hogy azért érdemes kecsketejet inni, mert a kecske megeszi a parlagfüvet, és így a tejjel ez is belénk kerül, így védettséget nyújt az allergia ellen. Nos, a kecske szinte mindent megeszik, de a parlagfüvet még véletlenül sem. Egy parlagfűvel borított rétről egy falatot sem eszik, sőt, a bebálázott réti szénából is kitúrja azt. Kecskét egyébként a tüdőszanatóriumok mellett tartottak régen, mert megfigyelték, hogy a kecsketej jó hatással van a tüdőbetegek gyógyulására.
     
  • Egy-két véleményvezér elhitette a tömegekkel a parlagfű allergiában szenvedők gyógyításával kapcsolatban, hogy a parlagfüvet inkább fogyasztani kéne magas C-vitamin tartalma miatt, és teát főzni belőle, sem mint tűzzel-vassal irtani. Ezzel szemben aki allergiás, a parlagfű pollenjére allergiás, a növény zöld részének ehhez semmi köze. Ezt az is igazolja, hogy az allergiás ember, amíg nem virágzik a parlagfű, semmiféle allergiás reakciót nem mutat. A szegedi egyetem kutatói megvizsgálták a növényt, és idegmérget mutattak ki benne. A kísérleti állatok a vizsgálat során magas fokú idegkárosodást szenvedtek egyéb szervi elváltozások mellett. Olvassátok el a szegedi egyetem kutatóinak írását!
    Ha egyébként igaz lenne, hogy meg szabad enni a parlagfüvet, azt sokkal kisebb területen is meg lehetne termelni, és még a virágzás előtt le lehetne aratni. Az utak menti poros, piszkos parlagfüvet ettől függetlenül egész nyugodtan le lehetne vágni, abból még senki nem akart gyógyteát készíteni.

 

Tünetek:

A parlagfű-szezon augusztus elejétől szeptember végéig tart. A csúcsa szeptember első hete (éljen az iskolakezdés a legnagyobb koncentrációban!). Aki „érzékeny allergiás”, az már 10-20 pollen / m3-től is rosszul van, a csúcs időszakban 300-400 pollen / m3 az országos átlag, egy parlagfűvel terheltebb területen (pl. Alföld) ez akár ennek a többszöröse is lehet! Ha fúj a szél, még durvábbak a számok.

Azon kívül, hogy folyamatosan folyik az ember orra, viszket a szeme, szájpadlása, csak a száján kap levegőt... a nagyobb baj az, hogy begyullad a tüdeje is, és nem kap rendesen levegőt. Oxigénhiányos állapotba kerülhet több hónapra, ha nem kap évente megfelelő tüdőgyógyászati szakellátást, és nem menekül parlagfűvel kevésbé telített, erdővel borított hegyek közé.

 

Keresztallergia:

Egy olyan ember esetében, aki már erősen allergiás, a szervezet olyan védekező mechanizmust alakít ki a parlagfű pollennel szemben, hogy már egyes ételek - amiknek a fehérjemolekulája csak igen kis mértékben tér el a parlagfű pollenjében található fehérjemolekulától - képesek keresztallergiás reakciót kiváltani.

A parlagfű-szezonban bizonyos ételek, anyagok szervezetbe kerülése már alacsony pollenkoncentráció esetén is felerősíti az allergiás tüneteket. Ilyenkor elsősorban nem az orr nyálkahártyáját ingerli a pollenhez hasonló ételfehérje, hanem a vérrel a tüdőbe kerül először, ahol asztmás légszomjat idéz elő. Tapasztalatok alapján összeállt egy lista az ilyenkor kerülendő ételekről:

  • paradicsom(!), tök, cukkini

  • dinnye

  • körte(!) - van olyan fajta is, amivel nincs gond, de nem tudjuk, melyik

  • szőlő - van olyan fajta is, amivel nincs gond, de nem tudjuk, melyik

  • banán, citrom, narancs

  • szeder(!)

  • mogyoró

  • petrezselyem(!)

  • zeller(!) - vigyázat, leveskockában, zacskós levesekben előszeretettel használják

  • csoki, nutella, kakaó – kávéval nincs gond, sőt csökkenti a tüneteket, mert vízhajtó hatású

  • sör, alkohol

  • tehéntej – a kecsketejjel nincs gond, mivel a kecske nem eszi meg a parlagfüvet

  • tehéntej származékok

  • füst aroma – felvágottak nagy részében van, a Pick Rákóczi szalámi viszont jó

  • máj, belsőségek

  • csípős, erős dolgok

  • méz

  • mustár

  • fahéj

  • gomba(!)

  • mentolos dolgok (rágó, fogkrém...)

  • úgy általában a tartósítószer, aroma, színezék, illatanyag nem tesz jót

A felkiáltójelesek nagyon erősen allergizálnak ilyenkor. Ez azt jelenti, hogy pl. a paradicsomot felvágva megfogni sem szabad, mert a paradicsom leve beszívódik a bőrön át a szervezetbe, és máris hat. Gombát sem szabad kesztyű nélkül mosni, pucolni. A felkiáltójelesek főzése esetén keletkező gőz beszippantása is hatásos.

Egyéb allergiát erősítő anyagok: 

  • faforgács
  • száraz fa kérgén megtelepedő spóra, pollen por
  • füst
  • jól be tudja raktározni a pollent az állatok szőrzete, emberek haja, ruhája
     

Mit lehet egyáltalán ilyenkor enni/inni?

  • alma szörp

  • kávé kecsketejjel

  • almáspite, almakompót (fahéj nélkül)

  • rántott hús, fasirt, sült hús, pörkölt paradicsom nélkül

  • rizs, krumpli

  • tészta

  • rakott krumpli kevés tejföllel, jól átsütve, lehetőleg nem füstaromás virslivel

  • gulyás leves, húsleves

  • őszibarack, szilva

  • zsíros kenyér pirosarannyal

  • hagyma

  • paprika

  • palacsinta barack lekvárral vagy hortobágyi palacsinta

  • vanília fagyi

  • igazi füstölt kolbász aroma nélkül

  • tojás

 

Nemrég lefűkaszáltam egy parlagfüves területet, amit a tulajdonosa nem kaszált, hozzánk meg nagyon közel volt (lásd a fenti képen). Ezt volt a harci szerkóm: hosszúgatya, hosszúujjú ing, kesztyű, pormaszk, szemüveg, napisapi, fülvédő

 

Védekezés:

  • Egyszer egy orvos azt javasolta, hogy a beteg szervezete 5 évig ne találkozzon parlagfűvel, és akkor elfelejti ezt a reakciót. Ehhez 3000 m fölött kéne élnie ennyi ideig. Ha ezt nem is tudja kivitelezni, ilyenkor érdemes minél többet párás, erdős helyen vagy tengerparton, magas hegyen (Tátra) lenni, patakvölgyben sétálni...

  • Gyakori hajmosás, arcmosás, ruhaleporolás. Lakásban levegőtisztító.

  • Ilyenkor jólesik az allergiásnak a meleg, sós leves. Izotóniás italpor is hasznos, hogy pótolja a szervezetéből kiürülő anyagokat. Ennek hiányában érdemes magnéziumot szedni, mert az állítólag ilyenkor nagyon kifogy.

  • Két naponta futás a tüdő tisztítására. De a legyengült szervezetet pulzusmérő órával érdemes ellenőrizni futás során, nehogy túlterhelje az ember a szervezetét. Érdemes naponta ujjra csippenthető pulzoximéterrel ellenőrizni a vér oxigénszállító képességét is.

  • A porban elkeveredett pollenszemek is veszélyesek, kerülni kell a poros környezetet. Legalább fűnyírás közben és erősen szeles időben érdemes pormaszkot használni.

  • Illatosított zsepi használata kerülendő (pl. a dm-es 10-esével csomagolt zsepi teljesen illatmentes és kellően puha a napi több tucat orrtörléshez). Mindenféle vegyszer, illatosítószer kerülendő.

  • Béres csepp (+ C-vitamin)

  • Orr- és szájöblítés sós vízzel (előbbinél orrirrigátorral)

  • Gyulladáscsökkentő és tüdőtisztító tea

 

Hogy áll a parlagfű-helyzet?

Ezt a folyamatosan frissülő grafikont érdemes nézegetni!

A diagram adatait évről évre nyomon követve az derül ki számunkra, hogy a pollen-koncentráció szintje folyamatosan növekszik, ugyanis az utolsó két évben mért adatok mindig nagyobbak, mint a sokéves átlag. Pár éve még csak arról szóltak a cikkek, hogy a parlagfű allergiát az ebben szenvedő betegek száma alapján lehet, hogy népbetegséggé fogják nyilvánítani, ugyanis már 300-400 ezer parlagfű allergiás ember élt Magyarországon. Mára ez a szám több mint 2 millióra emelkedett.

Egy-egy allergiás beteg allergia szezon során naponta akár 40-50 db zsebkendőt is eltrombitálhat. Egy szezon alatt ez akár kb. 2000 db zsepi is lehet. (Elképzelhető, hogy milyen hatékonysággal tud egy ilyen ember dolgozni...) Ha a 2 millió allergiás ember szezononként elhasznál 2000 zsepit, akkor ez 3 Ft-tal számolva 12 milliárd Ft. És akkor még nem beszéltünk a gyógyszerekről. A kérdés tehát, hogy nem egyszerűbb-e levágni a parlagfüvet, mint hogy ez a 2 millió ember az orrát fújja. Valószínűleg azért nem vágják le az utak és a szántóföldek mentén a parlagfüvet, mert ez lényegesen többe kerülne, mint az allergiások kiadása. Hány embernek kellene még allergiássá válni, hogy belássák a parlagfűvel fertőzött területek tulajdonosai, hogy le kéne csapni a gazt?

 

 

 

 

 

Panka

Szólj hozzá

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
4 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.